Stressz és pánik a mindennapokban

A stressz, a szorongás, a pánik nem csak a felnőttek problémája – de nem is csak a gyerekeké. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy egész család él tartós feszültségben – mindenki máshogy mutatja ki, de mindenki érzi. A modern világban egyszerre túl sok az inger, a teljesítménykényszer, a megfelelési elvárás – és túl kevés a lelassulás, a kapcsolódás, a valódi figyelem.

TOUCH FOR HEALTHBRAIN GYM

a woman covering her face with her hands
a woman covering her face with her hands

Stressz, pánik, szorongás – amikor nem tudunk megnyugodni

„Már megint fáj a hasa reggel…”
„Nem tud elaludni, mert fél a másnaptól.”
„Anya, szerinted ki fognak nevetni?”
„Nekem meg… már megint szorít a mellkasom.”

A stressz, a szorongás, a pánik nem csak a felnőttek problémája – de nem is csak a gyerekeké. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy egész család él tartós feszültségben – mindenki máshogy mutatja ki, de mindenki érzi.

A modern világban egyszerre túl sok az inger, a teljesítménykényszer, a megfelelési elvárás – és túl kevés a lelassulás, a kapcsolódás, a valódi figyelem.

A gyerek stresszel – máshogy, mint mi

Sokan úgy gondolják, a gyerekeknek „nincs okuk stresszelni”. Mégis egyre többször találkozunk azzal, hogy:

  • alvásproblémák jelentkeznek,

  • gyakori a hasfájás, fejfájás, nyugtalan viselkedés,

  • beilleszkedési gondok, dühkitörések vagy túlzott visszahúzódás figyelhető meg,

  • a teljesítményromlás mögött nem lustaság, hanem félelem, bizonytalanság áll.

Carol Ann Hontz Viszlát stressz, vár a boldogság című könyvében rámutat: a stressz hatására a test azonnal védekező üzemmódba kapcsol. Ez felnőttként is kimerítő – hát még egy gyereknek, aki nem tudja megnevezni, amit érez, csak hordozza magában.

És mi, felnőttek?

Mi többnyire „bírjuk”. De közben:

  • állandó belső feszültséggel élünk,

  • úgy érezzük, nincs időnk „kiszállni”,

  • testünk jelez: szorongás, alvászavar, pánik, kimerültség formájában.

Kim Da Silva és Do-Ri Rydl Kineziológia – Öngyógyítás – gyógyítás könyve rámutat, hogy ezek a tünetek nem az ellenségeink – hanem jelzések. A test beszélni próbál, hogy figyeljünk végre rá. Hogy észrevegyük: elvesztettük az egyensúlyt.

És itt jön képbe a kineziológia

A kineziológia nem diagnosztizál, nem minősít – hanem finoman, mozgásalapú módszerekkel oldja a stressz lenyomatait a testben és a lélekben.
Gyerekeknél játékos módon segít megszűntetni az érzelmi blokkokat, felnőtteknél pedig segít visszatalálni a saját középpontunkhoz.

Ez nem „csodaszer” – de egy gyengéd, mégis mélyre ható segítség, amikor úgy érezzük, már túl sok.
Nem kell megvárni, míg a gyerek kiborul, vagy te már semmiből nem tudsz örömöt meríteni. A stressz oldható. A szorongás enyhíthető. A pánik megértéssel és támogatással visszahúzódik.

A test mindig tudja, mire van szüksége. Csak hallgatni kell rá.